Én közvetítettem egy lengyelül beszélő és nem beszélő között :)

Szerda este kipakoltunk asztalokat és székeket a folyosóra a lift elé, ahol nagy szabad placc van, és egész este texas hold'em party ment :) Mondanom se kell, folyton az elején kiestem, de azért vicces volt a játék. A végén pénzben játszottunk, hűha... mindenki betett 1 zlotyt, így a nyertes kb 8 zlotyval lett gazdagabb :) Játék után Stasióval meg Kristofherrel dumáltam (jó hát Kristofherrel annyira nem, ő nem az a sokat beszélő fajta), aztán átjött még Przemek (ő új, róla még nem nagyon beszéltem, egyszer biliárdoztunk, amúgy Stasióék szomszédja) meg Mateusz, és sok hülyeségről beszélgettünk, afféle egymás-megismerése-estet tartottunk, és roppant sokat röhögtünk a következő videón: http://youtube.com/watch?v=eSS7ReqImb4

Aznap egy nagyon szép dolgot láttam, a napkeltét úgy ahogy még sose. Keletre néz a szobánk, szóval hajnalban felébredtem, és azt láttam, hogy Krakkó óvárosa fölött lilás-rózsaszínes felhők ülnek, fölöttük pedig az ég lángokban áll. Kedvem lett volna oldalba lökni Kaskát hogy nézzen ki az ablakon... de aztán inkább aludtam tovább.
Jorgéval és Cannal találtunk egy új menzát, olcsó, és sok kaját adnak.

Tegnap korábban keltem, mert még MicroStationöznöm kellett. Azt hittem, simán megtanulom ezt a 3D-s rajzolgatást, de nem is olyan egyszerű értelmezni a lengyel leírást hozzá...
Megbeszéltük Jorgéval, hogy fél 6kor nekiállunk a főzőcskének. Fél 6 után lementem hozzá, nem volt sehol, de szerencsére a szobatársa, Mito segédkezett nekem, úgyhogy én hamar kész lettem a paprikás krumplimmal. Jorge, Joan és Vincent fél 7 fele esett be, és órákon át szórakoztak a spanyol omlettel meg a crepes-pel. Aztán természetesen fél perc alatt elfogyott... De végre sikerélményem is volt a paprikás krumplival. Egyszerűen tényleg nem lehet elrontani, túl sokat tettem bele mindenből, és a végére mégis tök fini lett. Jaj annyira vicces volt az az este, egy csomó ember összegyűlt és különböző nyelveken énekeltek. A legviccesebb az volt, amikor németül próbálkoztak, és egyszer csak azt látom, hogy Jakub, aki osztrák, szép csendesen dölöngél a röhögéstől :) Utána néhány furcsa lengyel fiatal meghívott minket házivodkázni, aztán a többiek elindultak a Karlikba. Én gondoltam, hogy összegyűjtöm Kaskáékat, vagy legalább Mateuszt, mert bulizni akart, bekopogok hozzá, nagy sokára álmos hangon kiszól: Prosze... Kicsit ciki volt, hogy felébresztettem, de aztán eldumáltunk, és végülis fél 1 körül értem oda, már volt aki hazafele tartott a buliból. Voltak új emberkék: pl Tommaso (?) Olaszországból, és Tomasz Lengyelországból :) hú de szerettem vele beszélgetni. Azt mondta, hogy bolond vagyok...

Ja, ma érkezik hozzám Piroska Varsóból! Tök jó, magyarul fogok beszélni végre!! :)