Sok minden

A múlt hetet otthon töltöttem, nem is az volt fura, hanem amikor visszajöttem.
Az elején próbáltam visszarázódni, aztán suliba mentem, beadandókat gyártottam Andris segítségével :) meg aztán megnéztem az újdonsült unokaöcsémet, meg a keresztlányomat és a másik uncsiöcsémet, olyan nagyot nőttek... Mimi meg egy rosszcsont :) Rossz hogy tényleg olyan ritkán (3 hónap alatt 1x) láttam...
Aztán még vizsgáztam is, ami sikerült, yess :) és találkoztam 1-2 emberrel, mondjuk épp csak összefutottunk, és persze nem is találkoztam mindenkivel, akivel jó lett volna. Péntek este bőrönddel mentem táncolni, és aztán másnap reggel 6kor indult a busz vissza, és a buszon Laura mellé ültem, vicces volt, hogy végülis találkoztunk Pesten :))

A szombat délutánt végigaludtam, mert a buszon nem tudtam, vasárnap pedig megint irány a bolhapiac :)) rengeteg gyönyörű mandolin volt kint ezúttal, meg hát mindenféle hangszerek, nagyon olcsón... Mandolint végül vettem is, úgyhogy ma elmegyek húrokért, felhangolom és elkezdek gyakorolni, majd a szomszédok boldogok lesznek, háhá :)
Amúgy meg hétfőn még mindig beadandót csináltam, kihagytam még egy órát, kedden csak úgy elmaradt, és ma is... Kedden hazafelé kullogás közben hallottam a nevemet: Jugi ült csoporttársakkal a Karlik elé kirakott asztalok egyikénél, és engem is meginvitáltak egy déli söröcskére. Este kommunista buli volt..... akartam végülis menni, az idióta ötlet ellenére, de nem jutottam el addig, csak a Spolemig, ahol viszont egy ideig remek zene szólt, aztán rákezdtek a karaoke-ra, amit amúgy szeretek, ha nem órákon át lengyel zenék mennek.
Tegnap elmentünk Zywiecbe, sörgyárat nézni, meg különböző kastélyokat, meg valami iszonyú régi kocsmát... szóval tegnap jó sok minden volt, főleg a sörgyári múzeum volt nagyon mókás, bowlingpályával, meg kocsmával...

Vasárnap találkoztam Marysiával, beszélgettem vele erről-arról, és aztán egyébként magyarokkal is! És nem hülye magyarokkal, hanem aranyosakkal! :)) Nagyon jó messze az otthontól ismerősökkel találkozni, olyan megnyugtató.
De aztán belegondoltam, hogy nem nagyon valószínű, hogy fogom még látni Marysiát, vagy Madziát, Pawelt... és ez szomorú, megkedveltem őket nagyon.

A suliban kaptunk egy új tanárt, nem tudom miért, lehet hogy csak helyettesített, aztán kiderült hogy Budapestről jöttem, megjegyezte hogy szép város. Aztán mikor mondtam hogy Do widzenia, úgy válaszolt hogy Viszontlátásra :))
Ma korán keltem, tanultam (!), aztán rajzolgattam a suliban és dumcsiztam az aranyos tanár bácsival. Kicsit megtanultam ArcGISezni, jövő héten már zh-t írok, az elsőt itt az AGH-n.
Ebéd után idejött és megnézte az "AGH city-met" Laura, Natalia és Vicente, és tök jól elmókáztunk a fűben, napsütésben, mint a gyerekek. :)

Karaoke újra! :) Kedd este, erasmusosokkal. Nagyon jól indult, Vicentével találkoztam, aztán befutott Can, Mateusz, Emanuele és Tommaso is. Vicentével elénekeltük a La Bambát, bemelegítésnek (asszem ez már hagyománynak tekinthető), aztán kértem még egy dalt, és 2 órán át vártam nagyjából. Folyamatosan lengyel zenéket játszottak, úgyhogy azokat énekeltük, ami gyakorlásnak sem utolsó, de aztán meguntam, mert ez bunkóság.
Tegnap megint rajzoltam 3D-t, legújabban animációt csinálok, tök izgi ez is!
Aztán délután volt egy meghívásunk egy éneklős estére megint, kicsit karaoke-szerű de nem pont az. Lengyelesekkel akartunk menni, de mindenki lemondta, és megint csak ketten tettük tiszteletünket Vicentével, nagyon vicces volt, aztán elénekeltem a Gyöngyhajú lányt, ezért kaptam egy sört, úgyhogy mondhatjuk hogy megérte :)
És ennyi, ma utazom Varsóba :))) hurráá

(Hétfőn elvileg Nemzetközi nap, amire készülnöm kéne, aztán még aznap lengyel vizsga... :S

És nagyon fonti: kedden megszületett unokaöcsém, a második számú, Varga Ágoston Györk :)
Ezúton is sok boldogságot neki!!

A tegnapi napom is úgy ment el, hogy észre se vettem. Bementem suliba, elég mókás a térinfó, én azért vettem fel, mert gondoltam megtanulok Geomédiázni, de alig van Geomédia, inkább Idrisi... mondjuk azt szeretem, csak így lengyelül kissé nehéz, mindent külön el kell nekem magyarázni. Azt se tudom hogy lesz számonkérés, zh, vagy beadandó, bár úgy emlékszem a csajszi azt mondta, hogy 2 beadandó lesz... Aztán főzőcskéztem, irány a lengyel, aztán ott kitaláltuk néhányan, hogy elmegyünk a nyelvi klubba, a Tandembe, aminek az a lényege, hogy van egy csomó asztal, és ki van címkézve, hogy melyiknél milyen nyelven lehet beszélni. Vicentével találkoztam, leültünk nagyképűen a lengyel asztalhoz :) aztán hol a lengyelt, hol az angolt gyakoroltuk, de borzasztóan fárasztó volt folyton odakoncentrálni a hülye ragozásokra.
Később megérkezett Bastian és Natalia, és olyan jó volt látni, hogy másnak is 10 percig tart, amíg kinyög egy egyszerű mondatot :))
Megint túlságosan intellektuális beszélgetésbe kezdtünk, amihez az én angoltudásom azt hiszem, kissé kevés, aztán úgy döntöttek a többiek, hogy továbbállnak valami zenés helyre. Engem meg elkezdtek cikizni amikor azt mondtam, hogy hazamennék, szóval a becsületem forgott kockán, úgyhogy végül úgy döntöttem, megyek én is. Új hely, nem túl jó: Goraczka.
Egyszer csak megjelent egy hapi kongával, és elkezdte verni a ritmust a zenére, iszonyat jó volt :)

Megint főztem+bűntudat

Nagyon rossz kislány vagyok, mert nem járok be az egyik órára. De én már úgy vagyok vele, hogy minek, úgyse fogom tudni megcsinálni (ezt a tanár mondta), csakhogy ez még nincs letisztázva, úgyhogy igyekezni kéne (+ még el is szoktam felejteni ezt az órát...). Azt hiszem, hogy még föl fogok venni egy faktot, remélem engedik, és aztán még tesire szeretnék járni, ha már lehet.

Kipróbáltam magam paprikás krumpli főzésben, a Joantól megörökölt krumplikból épp kijött egy adag, és azt kell hogy mondjam, elég jól sikerült. Nem csak úgy, hogy meg lehetett enni, hanem hmmm... bár az is igaz, hogy jó éhes voltam már. Csak kicsit elfőtte a levét, de az nem oly nagy baj.

Tegnap megbeszéltük páran, hogy elmegyünk meccset nézni, csak aztán összevissza szervezkedtek, aztán hirtelen elindultak az óvárosba, mármint Jorge és Can, hogy találkozzanak Vincenttel és Joannal, úgyhogy én maradtam szépen. Ööö ezután vicces volt, mert meg akartuk keresni őket Mateusszal, csak aztán valahogy a Jazz Rockban kötöttünk ki, és próbáltam szólni Joanéknak, hogy ott vagyok, de nem kapták meg az üzenetem :( A Jazz Rock nem volt nagyon tuti, átmentünk a Łubu-dububa, ahol csak néhány nagyon vicces emberke volt. Pl 3 angol (tele van a város angolokkal), valószínűleg mind nagyon kész volt, az egyik egyedül táncolt, breakelt, legalábbis próbálkozott :) A Kitschben már többen voltak. Igaz a városi legenda, hogy a Kitsch annak idején homoszexuális találkozóhely volt, hát szóval volt aki még most is annak használta... :S

Főznöm kell... :S

Kaptam egy felkérést keringőre. Lehet hogy tényleg meg kellett volna tanulnom főzni, mert most a mély vízbe leszek beledobva. Jövő héten az összes erasmusos részére fogok valami hivatalos programon főzőcskézni, és ez most meglehetősen aggaszt...
Annál is inkább, mert valami nagyon egyszerű, mégis ütős kaja kéne... Ötleteket nagyon szívesen fogadok, recepttel együtt! :)
Nem tudok főzni, nem tudok főzni, nem tudok főzni...

Tegnaptól már nem csak skype-om meg msn-em, de gadu-gadum is van! :) Csak hogy még egy kicsit teleszemeteljem a gépem.
Tegnap értettem az órán elhangzottakat, IDRISI volt, tök tetszett, meg az ArcGIS is tök jó. Óra után összefutottam Joannal és Vincenttel, úgyhogy együtt ebédeltünk, még most is siestázom...

további történések, meg unatkozások...

Vasárnap megnéztük a fantasztikus Rambo 4-et... Végig esik benne az eső, rohadt idegesítő, szóval amellett hogy nem értem mit beszélnek, még nem is hallom. Nem mintha annyira érdekelt volna, inkább pihentem kifelé a kirándulást, a színészi játékon meg néhány idióta jeleneten röhögtem. A kedvencem az, amikor John kiszabadítja a csajt, és letépi egy hapi torkát. Irek meg nyugisan vacsizott mellettem tovább... :)

Tegnap bent voltam valami GeoMediás órán. Szóval nem elég, hogy fogalmam nincs soha, mi a feladat éppen, de ráadásul a program is lengyelül van...
Visszajövet meglátogattam Stasieket, de dolga volt, viszont náluk van az az iszonyat kényelmes fotel, úgyhogy elhelyeztem magam, és olvastam. Meg néha elbóbiskoltam. Tomek bejött 3 felé, megkérdezte nem megyek-e kajálni :) ez azért tök jó, mert nem azért kérdezte, hogy szegény elveszett magyar lány ne ebédeljen egyedül, hanem csak úgy, és ez már valami. :)
Később se csináltam túl sok mindent, leszámítva hogy fel kellett készülnöm egy beszélgetésre a "fontos bácsival", aki elvileg az én nem-tudom-kim (tutor?), és átnéztem egy csomó mindent, nehogy szégyenben maradjak, ha kérdez valami extrát... Napközben lemerült a mobilom, és este mikor bekapcsoltam, azt láttam hogy az erasmusosoktól kaptam vagy 6 sms-t, mind azt kérdezte, megyek-e kajálni, vagy valamit csinálni...
Én most már a kolisokkal szerettem volna valamit estére, de ők mindig csak döglenek, megint egyedül Mateusz aktivizálta magát.
Aztán Jugi szólt, hogy ne felejtsük el, hogy minden hétfő estére van egy biliárd- meg egy csocsóasztalunk, úgyhogy irány a Karlik. Végülis alig voltunk, de elcsocsózgattunk, úgy össze-vissza vertük a spanyolokat, hogy csak néztek :) Can szerint tudok játszani, szerintem csak mázlim volt, de higgye csak azt... Igazán multikulti beszélgetés alakult ki az asztalunknál, tanítgattuk egymást, aztán úgy gondoltuk, bemegyünk az óvárosba bulizni kicsit.
Can evett egy kebabot (szerintem kaja tekintetében egészen otthon érzi magát), aztán megnéztük a Łubudubut, meg egy másik helyet, ahol legalább táncoltak is, és mi is csatlakoztunk Mateusszal. Canéknak nem jött be annyira sajnos a hely azt hiszem, vagy csak a lány volt kevés, fene tudja, de leléptek, mi meg még megittunk néhány sört, aztán kidobtak minket. Szerintem nagyjából 3 órát aludtam. Most el kéne lépnem kajálni, mert éhes vagyok.

A beszélgetés a bácsival nem is volt gáz, kaptam tőle egy könyvet, vicces, meg csak előadást tartott, kérdezgetett, hogy minden ok-e, aztán még elintéztünk pár dolgot. Ja és virágot is akarok venni, hogy legyen némi zöld is itt.