Még Gdansk

Egy szörnyűséges- kétségbeesős- mászkálós- esős nap után estére egyszer csak nagyon-nagyon megszerettem ezt a várost. Mostanában azon kapom magam, hogy az eső a nowy port-i esőre emlékeztet, és mintha érezném a só és a hal szagát a levegőben...

No jó, valószínűleg még sokáig tudnám írogatni az élményeimet, érzéseimet, de inkább befejezem. Boldog vagyok, hogy belevágtam. Nem emlékszem, mikor és miért találtam ki. (Amen. átírtam! ;))

Utolsó napjaim és a csodás Gdansk...

Tegnap hazaértem Lengyelországból. Épp csak olyan érzés volt, mint egy nyaralásról hazajönni. Két nagy búcsú előzte meg: először Jugitól, aki teljesen elérzékenyült, azt mondta, hogy nem akar most sírni. Amikor boltba mentem, egyszer csak ott várt a koli előtt... Utána pedig Mateusztól búcsúztam.

Gdansk pedig csodás, és a tenger, és a homok, és a gyönyörű óváros...
Megnéztünk egy csomó múzeumot, a világítótornyot, ahonnan a 2. világháború első lövéseit adták le a Westerplattéra, vettünk borostyánt, sőt találtunk is, voltam a Hel-félsziget legvégén és fürödtem a hideg tengerben...
Most jó itthon.

Utolsó napok Krakkóban

Valószínűleg tegnap láttam utoljára éjjeli fényekben Krakkót, legalábbis egy ideig.
Ideges vagyok, szomorú és elégedetlen magammal. Jugi azt mondta, hogy a legnagyobb benyomást az emberekre az első és az utolsó találkozón tesszük. Na Tim utolsó benyomása nem lehetett valami jó... :) de végülis mit számít.
Végülis az utolsó napokban sokat mászkáltam a suliban, a városban csakúgy, mentünk Zakrzówekbe, frizbiztünk vagy csak napoztunk. Utolsó estémet elrontottam azt hiszem, sok ötletem volt, de mivel Vicentének is utolsó este volt, meg ott volt a meccs is, + mindenki kiköltözött a koliból, ezért nem lett belőle semmi. Szóval kora délután elbúcsúztattuk Nataliát, este meg Vicentét és engem.
Kaskáék is kiköltöztek, egészen furcsa volt, meg már alig lakik itt valaki. Pawel, a szomszéd még hét elején elköszönt, viszont egy másik szomszéd, Rumcájsz, tegnap leállt velem beszélgetni! :) nem semmi... És itt maradt Maly, Darek és Tomasz. Tőlük lehet, de Mateusztól és Jorgétól biztosan szerdán búcsúzom. Amúgy fogalmam nincs minek írom le ezeket :)
Meg még koordinátoromtól kellene elköszönnöm igazából. Aztán a mai nap programja még, hogy bemegyek Mariához, összepakolok szépen (nem lesz egyszerű), bevásárolok, és azt hiszem ennyi... Ja és Jugival találkozom. Aztán irány Gdansk :)
Erősen el kell vonatkoztatnom, bár a hely, meg a tenger biztosan megteszi a hatását :) úgy várom már!!

Mostanában vendégeim voltak, tehát valahogy velük most újra felfedeztem Krakkót, meg az embereket...
Múlt vasárnap megérkeztek Somáék, aztán szerdán meg Cila, szóval mostanában kicsit jártam a várost. Csütörtökön megkaptuk a lengyeles papírt, hogy megcsináltuk a kurzust, ennek örömére néhányan elmentünk Kazimierzbe egy kerthelyiségbe. Ismerőseim közül Jugi, Jakub, Laura meg Vicente volt ott, tök jó volt csak aztán menni kellett a villamosbuliba, mármint ezt se bántam olyan nagyon persze :) 6kor kezdődött, de kint a világ végén (szóval most már Nowa Hutában is voltam, hallod ezt Misi? :))
Úgyhogy bevásároltunk és ebédeltünk egyet Jugival, Cilával meg Mateusszal, és irány Nowa Huta. Hát nagyon vicces volt, eljött egy halom villamos, aztán begördült a miénk, dübörgő zenével, táncoló emberekkel, mosolygó vezetővel... Bement a vili az óvárosba, aztán át Podgórzébe, aztán Kazimierz, Cichy Kacik, és aztán egy csomó kör a belváros körül. Az emberek álltak, mosolyogtak, integettek, egy pap meg áldásokat osztogatott :) Mi pedig énekeltünk, táncoltunk, ittunk, ettünk, és mindig mikor a Jagelló egyetemhez értünk, skandálni kezdtünk valami AGH-sat :) Nagyon jó volt, aztán az Alchemiában + Lubudububan elbúcsúztattuk Laurát. Szegénykém a dizsiben egyszer csak leült és elkezdett sírni, úgyhogy jól megvigasztaltuk, furcsa érzés, hogy lehet tényleg nem látom többet.

Pénteken aztán találkoztam Jorgéval is, jó érzés volt megint látni, azt hiszem, annak ellenére, hogy nem töltöttünk együtt túl sok időt, eléggé megkedveltem. Ahogy egyébként Jugit is az utóbbi időben.
Éjszaka aztán felmásztunk a Kopiec Pilsudskiegóra, ahol az állatkert is van, és lestük a várost meg a holdat.

Szombaton ismét Zakopanéba vettük az utunkat, ezúttal Morskie Okót néztük meg Cilával, Mateusszal, Jugival meg Jorgéval. Este aztán kimentünk a Jamiroquai koncertre, de nagyon vicces volt, a Visztulán egy hajón volt valahogy a színpad, meg kivetítő, az emberek meg a túlpartról nézhették és hallgathatták, de persze olyan távolságból se látni, se hallani nem lehetett... Igazából én arra a gyertyaúsztatásra lettem volna kíváncsi, de az korábban volt.
Az 'Ír Nagykövetségen' megnéztük a holland-oroszt, aztán kajálni indultunk, de annyira sokan voltak az óvárosban, én tényleg még ilyet nem láttam, az összes kebabosnál kígyózott a sor, úgyhogy maradt a meki... (Jakub erre azt mondta, hogy ő csak éhes, nincs még kétségbeesve :))
Később benéztünk az Atmosferába, dumáltunk, táncoltunk, aztán haza. Cila vmikor reggel jött haza, nem tudom merre járt... :)

Az utolsó lengyelóra után
(Laura, Vicente, Bastian, Natalia, Roman, én, Kristina, Tim, Elisa)

A Pod Wawelemben az óriáskorsókkal