2008. március 30., vasárnap

Előző hetem

Akkor most írok végre, hogy mindenkit megnyugtassak, még mindig élek.

A húsvétot követő pár nap eléggé eseménytelenül telt, annyi történt, hogy mindenki kezdett visszaköltözni a koliba, ennyi :) Csütörtökön megnéztem a Szerelem kolera idejént, majdnem kedvet is kaptam ahhoz hogy elolvassam, mert vicces volt, na de azért annyira nem vészes a helyzet... aztán Maciek elhívott egy latin buliba, egyébként egy jó helyen, csak éppen őt nem találtam ott. Aztán írt, hogy merre jártam, mert hogy milyen tök jó buli volt...

Pénteken reggel indultunk Wroclawba, első többnapos portyámra itt tartózkodásom alatt. Az Akademia Ekonomyczna tanulóival mentünk, eleinte eléggé elszeparálva tőlük, aztán kezdett kialakulni némi közösség. A második nap végén kiderült, hogy hárman vagyunk magyarok :) eléggé leesett a két másik lány álla, vicces volt látni, tök jót nevettünk. Péntek délután beköltöztünk a helyre, aztán törpevadászatra indultunk. Wroclaw belvárosa tele van törpékkel, a legkülönbözőbb helyeken, lámpaoszlopon, az utca közepén, a szökőkút szélén... és a vadászat közben rájöttünk, hogy Wroclaw egyszerűen gyönyörű... Én a gyönyörű Krakkóban lakom, amiért sokan irigyelnek, de azt hiszem el tudnám cserélni Wroclawra.
Este elmentünk szórakozni, borzasztó jó helyet találtunk, viszont Jorge nagyon leeresztett, Can pedig kicsit sokat ivott (aztán rengeteget beszélt), úgyhogy aztán viszonylag hamar hazamentünk.

Szombaton azt gondoltam, hogy inkább nem megyek Magda és Pawel esküvőjére, mert mindenki csini lesz, meg hogy ajándékot sem találtam, meg ott csak közeli barátok lesznek, stb... de aztán Vincent és Joan rábeszélt, és hát nagyon jó döntés volt, annyira jó volt látni őket megint!! Piotrek nagyon-nagyon mosolygott mikor megismert, de végül nem tudtunk beszélgetni. Pawel arcán a szokásos mosoly, és persze mondta, hogy örül nekem, közben én voltam az, aki jobban izgult, úgyhogy mondta, hogy 'OK, come on' :) és megölelt. Madzia nagyon szép volt, és nagyon cuki, mondta hogy 'Zosiaaa, trafiałas tutaj...' (amit most találtam meg a szótárban, és azt jelenti, hogy 'hát idetaláltál', és hát igen, egy véletlenen múlt, hogy megtaláltam őket)
Ezt követően városnézés volt, vagy 5 órán keresztül, de annyi minden van Wroclawban, hogy még ez is kevés volt, azt hiszem. Este hasonlóan bulizást terveztünk, de én inkább megnéztem a gázlámpásokat az egyik szigeten, aztán aludtam, nem volt kedvem bulizáshoz. Hú, elég furcsa emberkékkel hozott itt össze a sors. De az ember mindenből tanul.

Ma hajókirándulásra mentünk, az első és utolsó 10 perc tök jó volt, mert a belvárosban mentünk, de aztán borzasztó unalmassá vált az út. Azért elvoltunk, és tényleg, jaj de gyönyörű ez a város...
A hajókirándulás után sétáltunk egyet, és a zebrán belefutottam Madziába és Pawelbe :))
Megígérték, hogy küldenek képet az esküvőről, és majd 2 hét múlva jön Madzia Krakkóba, akkor majd dumálunk.

Most meg itthon vagyok, és kicsit gondolkodom. Azért élek, és próbálok mindenfélét csinálni. Most megint nincs jó időszakom, viszont bármennyire is úgy néz ki egy nap, hogy ez már úgy rossz ahogy van, mindig történik valami, ami miatt úgy érzem, hogy hm ezért érdemes lenni :)

2008. március 24., hétfő

2008. március 21., péntek

Képek a múlt hétvégéről

Itt mind viccesek vagyunk (Kaska, Kotlar meg én)
Kaska, Irek/Kotlar, Stasio és Przemek megbeszélést folytat
És Piroska, aki látogatóba érkezettPiroska, Mateusz, én és a málnás sörömCarpe Diem

2008. március 19., szerda

Szünet előtt

Egészen szomorú nap volt a szerda. Kezdődött azzal, hogy arra keltem, hogy Kaska pakol, megy haza az ünnepekre. Aztán bejött Kotlar hogy boldog ünnepeket kívánjon, mert megy haza szintén. Eléggé kiüresedett a koli, de azért van néhány ember aki épp csak hazaugrik 1 napra. Meg azért a kis erasmusosaim maradnak, mármint nagyjából Lengyelország területén, Can mondjuk utazik, és Vincenték is mennek síelni.
Nagyhét van, vagyis a bulizást most mellőzni fogom vasárnapig.

Mostanában eléggé belustultam, úgyhogy az utóbbi napokban a koliban szórakoztattam magam. Persze ezt azért nem úgy kell érteni, hogy folyton a gép előtt ülök, abszolút szociális tevékenységet folytatok. Mármint emberekkel beszélgetek általában :)
Szerdán Jugi addig nyaggatott, amíg végül kinéztünk az óvárosba. Minden hely vagy zárva volt, vagy nem voltak emberek.
Tegnap is nyaggatott egy kicsit, és én már Joannal is szerettem volna végre találkozni, de elég nagy gondot okoz, hogy a város másik felében lakik, úgyhogy nem sikerült leegyeztetni a találkát, így megint csak maradtam, aztán pizzáztunk.

2008. március 16., vasárnap

Magyar hétvége!

Sok minden volt ezen az elmúlt hétvégén, nem csak események, hanem most valahogy másképp tekintek az ittlétemre. Talán azért, mert meglátogatott Piroska Varsóból, és sok mindent meg tudtunk beszélni, az érzéseinket, tapasztalatainkat, amiket mondjuk angolul sokkal nehezebb lenne. És hát így tényleg egészen más, mint skype-on át az otthoni barátaimnak mesélni...

Péntek délután elmentem lengyelre, aztán sütöttem crepes-t (ami Vincenttől megmaradt), jól belakmároztuk Mateusszal meg Grysiekkel (pedig Piroskának sütöttem eredetileg...), aztán kimentünk a vonathoz Piroskáért. Aztán buli volt Piroska tiszteletére (mondjuk), ennyien a koliból még sose jöttünk össze: Kaska, Kotlar, Przemek, Stasio, Mateusz, Piroska meg én elmentünk a Carpe Diembe. Jó hely, meg jó emberek, elég jól elszórakoztunk, közben még szülinapoztunk is (jól kezet ráztunk Kotlarral :)) Még Stasio is táncolt, egészen meglepett.

Szombaton elmentünk Oswiecimbe. Én másodszor voltam ott, és elhatároztam, hogy soha az életben többet nem megyek el oda. Megint tél lett, lefáradtunk, de estére összeszedtük magunkat, várost néztünk, aztán Piroska elbúcsúzott a Carpe Diemtől.

Vasárnap már nem volt erőnk Zakopanéba menni, hanem csak körbenéztünk az óvárosban, sétáltunk a gyönyörű napsütésben. A Rynek teljesen tele volt emberekkel, cukrozott mogyorót, kolbászt, forralt bort és sült oscypeket árultak, és rengeteg vásárfiát, meg virágvasárnapi virágkoszorúkat, vagy nem is tudom mik ezek.
Ebédre betértünk a Balaton étterembe, ahol bablevest ettünk és forralt sört ittunk.


Este találkoztam Madzia barátaival, Nataliával, Gosiával és Natalia barátjával (akinek a nevét elfelejtettem...), nagyon viccesek voltak, megbeszéltük, hogy majd húsvét után találkozunk, aztán főzünk valami jót közösen.

Tegnap nem volt sok kedvem suliba menni, de muszáj volt, aztán végül sikerélményem is volt az órai feladattal :)
Este kicsit pókereztünk, de megint hamar kiestem, pedig nagyon kicsin múlt, rossz napom volt nagyon. Aztán Grysiek és Mateusz kitalálták hogy menjünk Angliába áprilisban. Tök hülye vagyok, de valószínű hogy már megvan a jegy...
(Kotlar kever)

2008. március 12., szerda

Én közvetítettem egy lengyelül beszélő és nem beszélő között :)

Szerda este kipakoltunk asztalokat és székeket a folyosóra a lift elé, ahol nagy szabad placc van, és egész este texas hold'em party ment :) Mondanom se kell, folyton az elején kiestem, de azért vicces volt a játék. A végén pénzben játszottunk, hűha... mindenki betett 1 zlotyt, így a nyertes kb 8 zlotyval lett gazdagabb :) Játék után Stasióval meg Kristofherrel dumáltam (jó hát Kristofherrel annyira nem, ő nem az a sokat beszélő fajta), aztán átjött még Przemek (ő új, róla még nem nagyon beszéltem, egyszer biliárdoztunk, amúgy Stasióék szomszédja) meg Mateusz, és sok hülyeségről beszélgettünk, afféle egymás-megismerése-estet tartottunk, és roppant sokat röhögtünk a következő videón: http://youtube.com/watch?v=eSS7ReqImb4

Aznap egy nagyon szép dolgot láttam, a napkeltét úgy ahogy még sose. Keletre néz a szobánk, szóval hajnalban felébredtem, és azt láttam, hogy Krakkó óvárosa fölött lilás-rózsaszínes felhők ülnek, fölöttük pedig az ég lángokban áll. Kedvem lett volna oldalba lökni Kaskát hogy nézzen ki az ablakon... de aztán inkább aludtam tovább.
Jorgé
val és Cannal találtunk egy új menzát, olcsó, és sok kaját adnak.

Tegnap korábban keltem, mert még MicroStationöznöm kellett. Azt hittem, simán megtanulom ezt a 3D-s rajzolgatást, de nem is olyan egyszerű értelmezni a lengyel leírást hozzá...
Megbeszéltük Jorgéval, hogy fél 6kor nekiállunk a főzőcskének. Fél 6 után lementem hozzá, nem volt sehol, de szerencsére a szobatársa, Mito segédkezett nekem, úgyhogy én hamar kész lettem a paprikás krumplimmal. Jorge, Joan és Vincent fél 7 fele esett be, és órákon át szórakoztak a spanyol omlettel meg a crepes-pel. Aztán természetesen fél perc alatt elfogyott... De végre sikerélményem is volt a paprikás krumplival. Egyszerűen tényleg nem lehet elrontani, túl sokat tettem bele mindenből, és a végére mégis tök fini lett. Jaj annyira vicces volt az az este, egy csomó ember összegyűlt és különböző nyelveken énekeltek. A legviccesebb az volt, amikor németül próbálkoztak, és egyszer csak azt látom, hogy Jakub, aki osztrák, szép csendesen dölöngél a röhögéstől :) Utána néhány furcsa lengyel fiatal meghívott minket házivodkázni, aztán a többiek elindultak a Karlikba. Én gondoltam, hogy összegyűjtöm Kaskáékat, vagy legalább Mateuszt, mert bulizni akart, bekopogok hozzá, nagy sokára álmos hangon kiszól: Prosze... Kicsit ciki volt, hogy felébresztettem, de aztán eldumáltunk, és végülis fél 1 körül értem oda, már volt aki hazafele tartott a buliból. Voltak új emberkék: pl Tommaso (?) Olaszországból, és Tomasz Lengyelországból :) hú de szerettem vele beszélgetni. Azt mondta, hogy bolond vagyok...

Ja, ma érkezik hozzám Piroska Varsóból! Tök jó, magyarul fogok beszélni végre!! :)

2008. március 11., kedd

Egy hétfő meg egy kedd, nem sok történéssel, de egy lengyelórával

Tegnap sokat aludtam, az a baj, hogy átállt a belső órám spanyol időszámításra, későn kelés, későn fekvés és siestázás...
Viszont egész sokat cselekedtem, kaját csináltam, mostam, boltba mentem, aztán lengyelre este. Annak a hapsinak a csoportjába kerültem (Roman), aki olyan szigorúan kérdezgetett ki a múltkori felmérő interjún. Aztán most mikor bemutatkoztunk, akkor mondta, hogy rám emlékszik, ugye magyar vagyok? :) 7 fős csoportom munkanyelve a német is lehetne, miután ketten egy dán lánnyal, nem német anyanyelvűek, kisebbséget alkotunk.
Kiderült, egész mókás ám ez a tanár bácsi.
Este: JazzRock, CarpeDiem, Łubu-dubu, Kitsch...
ááá ezek az angolok annyira hülyék... totál berúgnak, aztán randalíroznak, és ez főleg akkor csúnya, ha nőkről van szó.

Ma meg ArcGIS, gyönyörűséges napsütés, este pedig sütés-főzés, és gondolom videózás vagy hasonló jön, nincs ma kedvem kimenni. Viszont húú áprilisban megyünk Torunba (remélem legalábbis h tudok menni, de tesóm miatt lehet h nem fog sikerülni...), aztán nekem eltökélt célom elmenni Madzia és Pawel esküvőjére márc. végén Wroclawba. Írtam is Madzia barátnőjének, úgyhogy valami csak összejön majd. :) És akkor ott a húsvéti szünet, amire még ki kell találni valami jót.

2008. március 9., vasárnap

Szeszélyes április?

Én megőrülök ettől az időjárástól. Pénteken baromi meleg volt, tegnap megfagytam, ma meg megint tavasz...
Azon kívül ki kell üttetnem a telefonom, azt fogalmam nincs hogy kell, de így nagyon drága minden, ráadásul nem tudom tartani a kapcsolatot azokkal, akiknek nincs internet.
Írt nekem Magda, akit Miedzyzdrojéból ismerek, eddig Krakkóban tanult, és pont sikerült elkerülnünk egymást :( De majd csak egyszer találkozunk már.
Péntek este megnéztük a Nem vénnek való vidéket, na jó nem lehet mondani, hogy láttam, mert egyrészt egy szót nem értettem a szövegből (szerintem még rá is játszottak arra a fantasztikus texasi kiejtésre), másrészt hamar elaludtam rajta.

Tegnap főzőcskéztünk egyet (előbb a szokásos rántott husi, aztán császármorzsa, tök fini lett! és abszolút szemre mértem mindent), aztán pedig elmentem végre futni. Majdnem jó idő volt hozzá, egy kicsit hűvös, és az a baj, hogy a park, ahol jókat lehet futni, 10 percre van, és amíg odaértem meg vissza, addig megfagytam. Amúgy jól esett, és büszke is voltam magamra, virítottam a Budapestes pólómban :)
Este ismét Łubu-dubu volt, nőnapi akciókkal, és ez tök jó, csak éppen amikor fizetni kell, akkor valahogy mindig többet kérnek :S Egyébként egész Krakkó nőnapi lázban égett, már reggel minden nő és hapsi virágokkal szaladgált, aztán nekem is kijutott belőle 2 szomszédomnak köszönhetően, itt figyelnek a virágok az új Carlsberges poharamban :)
[Ma én főzök (...) persze ma jó lett volna kirándulni, mert szép időnk van nagyon, de mire kész a kaja, lemegy a nap... :) hát el is kezdem lassan.]



Végezetül 2 cuki kép cuki unokaöcsémről és cuki keresztlányomról. :)












Csodálatos kajám után kirándultam, megmásztam még egy kopiecet- Kopiec Krakusa.
A kilátás jobban tetszett, mint a másikról, ahol jártunk. Ez azon a részén van Krakkónak, ahol annak idején a náci gettó állt, valahol a közelben van Schindler gyára, és a płaszówi munkatábort is a környéken létesítették. Amit viszont a kopiec mögött láttunk, elég félelmetes volt. A temető mellett egy rég elhagyott kőfejtő, a bánya alján mocsárszerű terület, benne rozsdásodó gépek és épületek, és munkatábort idéző szögesdrótkerítések (utóbbi a Schindler listájának díszletéből maradt itt) , és teljes csönd.Arra jutottunk, hogy nagyjából így fog kinézni a Föld a világ vége után. A hangulatot persze nem lehet lefotózni, de azért valami ilyesmi volt:

2008. március 7., péntek

Beilleszkedős buli meg egyebek

A napok mindig délután kezdődnek. Kivéve ha van suli.
Sikerült feljelentkeznem egy faktra, ami nagyon izginek ígérkezik, valami 3D-s modellezésről szól, vagy ilyesmi, és még a tanár is tök ari volt. Én nem tudom, a tanár nénik bunkók, tökre nem érdekli őket, mi van velem, mit és hogyan csinálok (tisztelet a kivételnek), a tanár bácsik meg annyira segítőkészek és szívélyesek.
Áá, tök jó, néha már véletlenül is összefutok ismerősökkel :)

Szerdán este biliárdoztunk egyet szinttársakkal. Sose tudtam játszani, de volt egy elég izgi meccsünk Stasiekkel, aztán bénáztam, következő körben meg egymás után lőttem be 4 golyót, aztán mégis elvesztettük a csatát :( hazárdjáték ez :)
Este erasmusos találkozó volt az ESN irodában, végülis beestem 1 óra késéssel, mert nem akaródzott elindulni. Megittunk néhány vodkát, aztán átmentünk a Karlikba. Elég vicces volt, aztán be kell hogy valljam, nem emlékszem tisztán az este végére... Joan azóta is ezzel szivat :S folyton azt mondja, hogy inkább ne akarjam tudni :) Valamennyire azért emlékszem dolgokra, nem tud átvágni...

Másnap viszont fájt a fejem. 10re be kellett mennem Mariához, fel is keltem 10 előtt 10 perccel, totál álmos voltam még, úgyhogy amint visszaértem, próbáltam aludni tovább, hogy ne legyek fáradt estére. Mert: este erasmusos beilleszkedős buli.
Délután Mateusz csinált nekem fagyikelyhet :) később átmentünk megnézni Joan meg Vincent lakását. Kb egy óra volt az út, úgyhogy szerintem nem fogom rendszeresíteni a látogatásokat...
Idióta játékokat játszottunk, kiderült hogy én egyet se tudok :( mármint ilyen iszogatós-büntis játékot. Később átnéztünk abba a buliba. Én már eleve se akartam menni, aztán egy ideig viszonylag elvoltam, de nagyon rossz volt, hogy mindenki, tényleg mindenki talált magának valakit, akivel az anyanyelvén tudott beszélni, kivéve engem :( és aztán egy kicsit honvágyam is lett. Az emberek ráfestették az arcukra a zászlójukat, így végül sikerült találkoznom egy magyar lánnyal, akivel 2 mondatot váltottunk, aztán elvesztettük egymást :(
Ez egy olyan este volt, hogy kicsit egyedül éreztem magam. Aztán hazafelé beszélgettem sokat Jorgéval, tök aranyos volt, kicsit megvigasztalgatott, mert tényleg elkenődtem, valójában nem igazán tudom, hogy miért. Igazán ari emberek vesznek körül, de akikkel igazán nagyon jól érzem magam, azokkal valahogy nem tudok sokat beszélgetni. ááá nem tudom.

Ma viszont találkoztam Maciekkel, és sokat beszélgettünk lengyelül. Nem is volt hajlandó angolul megszólalni. Ittunk kaktuszlevet.

2008. március 5., szerda

Megint főztem+bűntudat

Nagyon rossz kislány vagyok, mert nem járok be az egyik órára. De én már úgy vagyok vele, hogy minek, úgyse fogom tudni megcsinálni (ezt a tanár mondta), csakhogy ez még nincs letisztázva, úgyhogy igyekezni kéne (+ még el is szoktam felejteni ezt az órát...). Azt hiszem, hogy még föl fogok venni egy faktot, remélem engedik, és aztán még tesire szeretnék járni, ha már lehet.

Kipróbáltam magam paprikás krumpli főzésben, a Joantól megörökölt krumplikból épp kijött egy adag, és azt kell hogy mondjam, elég jól sikerült. Nem csak úgy, hogy meg lehetett enni, hanem hmmm... bár az is igaz, hogy jó éhes voltam már. Csak kicsit elfőtte a levét, de az nem oly nagy baj.

Tegnap megbeszéltük páran, hogy elmegyünk meccset nézni, csak aztán összevissza szervezkedtek, aztán hirtelen elindultak az óvárosba, mármint Jorge és Can, hogy találkozzanak Vincenttel és Joannal, úgyhogy én maradtam szépen. Ööö ezután vicces volt, mert meg akartuk keresni őket Mateusszal, csak aztán valahogy a Jazz Rockban kötöttünk ki, és próbáltam szólni Joanéknak, hogy ott vagyok, de nem kapták meg az üzenetem :( A Jazz Rock nem volt nagyon tuti, átmentünk a Łubu-dububa, ahol csak néhány nagyon vicces emberke volt. Pl 3 angol (tele van a város angolokkal), valószínűleg mind nagyon kész volt, az egyik egyedül táncolt, breakelt, legalábbis próbálkozott :) A Kitschben már többen voltak. Igaz a városi legenda, hogy a Kitsch annak idején homoszexuális találkozóhely volt, hát szóval volt aki még most is annak használta... :S

2008. március 4., kedd

Főznöm kell... :S

Kaptam egy felkérést keringőre. Lehet hogy tényleg meg kellett volna tanulnom főzni, mert most a mély vízbe leszek beledobva. Jövő héten az összes erasmusos részére fogok valami hivatalos programon főzőcskézni, és ez most meglehetősen aggaszt...
Annál is inkább, mert valami nagyon egyszerű, mégis ütős kaja kéne... Ötleteket nagyon szívesen fogadok, recepttel együtt! :)
Nem tudok főzni, nem tudok főzni, nem tudok főzni...

Tegnaptól már nem csak skype-om meg msn-em, de gadu-gadum is van! :) Csak hogy még egy kicsit teleszemeteljem a gépem.
Tegnap értettem az órán elhangzottakat, IDRISI volt, tök tetszett, meg az ArcGIS is tök jó. Óra után összefutottam Joannal és Vincenttel, úgyhogy együtt ebédeltünk, még most is siestázom...

2008. március 3., hétfő

Joan elköltözött :(

Hát szóval én szombat óta, v inkább péntek óta nem beszéltem az erasmusosokkal. Szombaton találkoztam velük, na azóta én vagyok a dancing party girl :) legalábbis Can szerint. Meg hát eleve én vagyok az egyetlen lány a társaságban, jó dolgom van.
Úgyhogy csak ma tudtam meg délután, hogy Joan kiköltözik a koliból, valahova a Wawel alá, úgy értem lakást bérel :) Vincent-nal, meg még 2 spanyollal. De ez nem jó. Ő viszont azt mondta, hogy ne sírjunk, nézzük a jó oldalát: van egy új lakásunk nem messze a központtól. :)
Na, hát ennyi. Plusz még sütöttem: sose egyetek sült oscypeket (vagy csak nekem nem sikerült egyáltalán, mondjuk nem nagyon lehetett azt elrontani), és megörököltem Joantól 3 db krumplit, meg fél üveg olajat.
Cannal és Jugival csocsóztunk egyet, vicces volt nézni Cant, ahogy röpköd a labda után, aztán 1 óra után hazajöttünk.
Végezetül nézzétek meg Joant, Jorgét és Jugit, elég vicces kép.

2008. március 2., vasárnap

hétvége

Péntek este jöttek haza Kaskáék a síelésről. Én eléggé lefáradtam a naptól, úgyhogy nem volt nagyon kedvem kimenni, Stasiekkel képeket nézegettünk, aztán mentem is aludni.
Tegnap délután Stasiekkel főzőcskéztünk. Ő rántott husit krumplival, én meg túrógombócot, amit még soha az életben nem főztem, de ehhez képest, sőt, amúgy se lett rossz. Mondjuk nem éppen a kedvenc kajám, fogalmam nincs hogy jutott eszembe, hogy túrógombócot csinálok. Estére az erasmusosokkal terveztünk egy Kazimierz-látogatást, de mivel ezúttal végre a kolisoknak is volt kedve egy kis kimenéshez, inkább velük tartottam a Łubudububa. Elég sokáig maradtunk, végül befutottak az erasmusosok is, vicces volt. Kaska teljesen eltűnt a szemünk elől, míg végül előtte értünk haza, ilyen se volt még.
Holnap korán kell kelnem, 8ra megyek előadásra (bár fogalmam nincs minek...), aztán Mariával is kéne beszélnem, hogy felvehessek még egy tárgyat, mert ez így nem izgi. Jugi pl hétfőtől péntekig egész nap bent van, mondjuk az meg sok szerintem.