2008. február 29., péntek

Csak képek





Ezek megőrültek.

2008. február 28., csütörtök

Címmentes

Azt hiszem, túl sokat írok, de most így az elején mindent le kell vésnem. Gondolom, hogy idővel apad majd a körmölési kedv.

Kedd délután nehezen tudtam rávenni magam bármiféle értelmes cselekvésre. Kaśkáék sütöttek palacsintát, úgyhogy én már nem fogok, pedig terveztem, de hát ezután már nem túl eredeti...
Átmentem a szomszédba, Grzegorzékhoz (sose fogom megjegyezni a becenevét, még az is szép, hogy ezt le tudtam írni), aztán találkoztam Canékkal, és bementünk az óvárosba.
Beültünk egy vinotékába, kóstolgattunk, úgy tettünk, mintha értenénk a borokhoz, aztán elindultunk a kedvenc helyünkre. Útközben viszont összefutottunk Kaśkával és Mateusszal, akik épp onnan jöttek, és azt mondták, hogy nagyon tele van, úgyhogy ők átmennek a Łubudububa (jaj de szeretem ezt a szót, azt jelenti, hogy Bummbumm). Mi pedig ott kötöttünk ki, ahol az Erasmusos Istenhozott buli volt, de ezúttal jobban tetszett.

Tegnap végre sokat aludtam, de még így is egész délután kókadoztam. A nap legnagyobb kalandja a mosás volt, büszkén mondhatom, hogy igen, megcsináltam! Csak egy pólóm sínylette meg, egész érdekes mintázata lett a mosástól...
Este megint belustultam, de írt Vincent, hogy ha van valami ötlet, szóljunk neki, mert unatkozik. Gyorsan lerendeztünk egy hirtelen találkozót többesben, ezúttal nem mentünk be az óvárosba, itt maradtunk a kampuszon. Csak beszélgetni akartunk, de ezeknél a fura lengyeleknél nincs este buli nélkül, 11 körül mindig beindul a táncikálás. Rövidebb estét terveztünk, úgyhogy elég hamar eljöttünk, otthagytuk Vincent-t, de azért nagyon nem aggódtunk érte, valószínűleg jó kezekbe került. :)
Ma Jorge és Joan főznek nekünk ebédet, aztán szerintem ma a koliban maradok, majd kiderül. Holnap pedig Maciekékkel lesz városnézés, habár már mindenki ismeri szerintem Krakkót valamilyen szinten :) és utána lengyel tanfolyam, nagy valószínűséggel. Tanulnom kell, hogy ügyes legyek, és bekerüljek egy jó csoportba :)

2008. február 26., kedd

további történések, meg unatkozások...

Vasárnap megnéztük a fantasztikus Rambo 4-et... Végig esik benne az eső, rohadt idegesítő, szóval amellett hogy nem értem mit beszélnek, még nem is hallom. Nem mintha annyira érdekelt volna, inkább pihentem kifelé a kirándulást, a színészi játékon meg néhány idióta jeleneten röhögtem. A kedvencem az, amikor John kiszabadítja a csajt, és letépi egy hapi torkát. Irek meg nyugisan vacsizott mellettem tovább... :)

Tegnap bent voltam valami GeoMediás órán. Szóval nem elég, hogy fogalmam nincs soha, mi a feladat éppen, de ráadásul a program is lengyelül van...
Visszajövet meglátogattam Stasieket, de dolga volt, viszont náluk van az az iszonyat kényelmes fotel, úgyhogy elhelyeztem magam, és olvastam. Meg néha elbóbiskoltam. Tomek bejött 3 felé, megkérdezte nem megyek-e kajálni :) ez azért tök jó, mert nem azért kérdezte, hogy szegény elveszett magyar lány ne ebédeljen egyedül, hanem csak úgy, és ez már valami. :)
Később se csináltam túl sok mindent, leszámítva hogy fel kellett készülnöm egy beszélgetésre a "fontos bácsival", aki elvileg az én nem-tudom-kim (tutor?), és átnéztem egy csomó mindent, nehogy szégyenben maradjak, ha kérdez valami extrát... Napközben lemerült a mobilom, és este mikor bekapcsoltam, azt láttam hogy az erasmusosoktól kaptam vagy 6 sms-t, mind azt kérdezte, megyek-e kajálni, vagy valamit csinálni...
Én most már a kolisokkal szerettem volna valamit estére, de ők mindig csak döglenek, megint egyedül Mateusz aktivizálta magát.
Aztán Jugi szólt, hogy ne felejtsük el, hogy minden hétfő estére van egy biliárd- meg egy csocsóasztalunk, úgyhogy irány a Karlik. Végülis alig voltunk, de elcsocsózgattunk, úgy össze-vissza vertük a spanyolokat, hogy csak néztek :) Can szerint tudok játszani, szerintem csak mázlim volt, de higgye csak azt... Igazán multikulti beszélgetés alakult ki az asztalunknál, tanítgattuk egymást, aztán úgy gondoltuk, bemegyünk az óvárosba bulizni kicsit.
Can evett egy kebabot (szerintem kaja tekintetében egészen otthon érzi magát), aztán megnéztük a Łubudubut, meg egy másik helyet, ahol legalább táncoltak is, és mi is csatlakoztunk Mateusszal. Canéknak nem jött be annyira sajnos a hely azt hiszem, vagy csak a lány volt kevés, fene tudja, de leléptek, mi meg még megittunk néhány sört, aztán kidobtak minket. Szerintem nagyjából 3 órát aludtam. Most el kéne lépnem kajálni, mert éhes vagyok.

A beszélgetés a bácsival nem is volt gáz, kaptam tőle egy könyvet, vicces, meg csak előadást tartott, kérdezgetett, hogy minden ok-e, aztán még elintéztünk pár dolgot. Ja és virágot is akarok venni, hogy legyen némi zöld is itt.

2008. február 24., vasárnap

hétvégézés

(Muszáj megint írnom, hogy tehessek be képeket a szomszédaimról is :))
Tegnap bementem a városba, lejártam a lábam, aztán hazafelé összefutottam a török és a szlovén sráccal, úgyhogy megbeszéltük, hogy átugrunk Jugihoz délután. Ittunk egy teát, aztán már indultunk is az esti rögbimeccsnézésre(!)
Egy francia leányzó ötlete volt, hogy milyen mókás is Krakkóban egy ír pubban francia-angol rögbimeccset nézni. A hely tele volt angolokkal leginkább, sok erasmusos francia is volt, azért ők külön kasztot alkotnak, kivéve Vincent-t, mert vele jól el lehet dumálni.
Végül eléggé sokan befutottak, és a meccs végeztével elmentünk egy talán Błęnde Koło nevű helyre. A hely maga szuper, olyan érzése van ott az embernek, mintha házibuliban lenne, de hát azért a zene miatt mégsem volt az igazi. Úgyhogy 1-2 felé elkezdtek elszivárogni az emberek, mi is gondolkodtunk rajta, de a spanyol srácok még csak nemrég érkeztek, és méltatlankodtak (kicsit át van állva az órájuk), úgyhogy még megnéztünk egy másik helyet, táncikáltunk, aztán ettünk egy zapiekankát a szokásos gyorskajálda-sátorban és hazamentünk.

A spanyol srácokkal megbeszéltük, hogy reggel jönnek értem, és megnézünk egy régiségpiacot. Természetesen a reggel az nekik kb dél, addigra én meg már elígérkeztem Kaśkáéknak ebédre.
Ebéd után Kaśka, Irek meg én felmásztunk arra a hegyre, ahova egyik este már akartunk, itt készült néhány béna kép (ezért picik, meg aztán egyikünk se volt túl fotogén, főleg nem Irek :D), de legalább valami :)
Remélem lesz ma valami jó a kolisokkal, csak az a baj, hogy egyesek már megint másnaposak... (nem én, félreértés ne essék! :))

2008. február 23., szombat

welcome party

Tegnap délután erasmusos találkozó volt, ahol végre találkoztam lengyeleken kívül más nemzetiségűvel is. Bemutatkoztunk meg stb, aztán néhányan elmentek kocsmázni, én meg visszajöttem a koliba, mert beszélni akartam a kolisokkal is.
Mateusz kitalálta, hogy menjünk fel a Kościuszko-halomra, ami kicsit olyasmi mint nálunk a Gellért-hegy, de rajtam kívül senkinek nem volt kedve hozzá, úgyhogy kitalálták hogy inkább görkoriznak, engem meg csúnyán itthagytak :(
Meglátogattam Stasiekéket, akik épp meccsnézésre indultak, úgyhogy velük tartottam, gondoltam egy félórát velül leszek, aztán elindulok az erasmusos welcome partira. Ebből az lett, hogy visszajöttünk a koliba és végignéztük a meccset, bár nagyrészt nem annyira a meccsre koncentráltunk. Bence, az otthoni lengyeltanárom mondta, hogy majd mutassam meg a lengyel-magyar szótárban a szitkozódásokat a lengyeleknek, mert azt az ő lengyel ismerősei is nagyon viccesnek találták, és tényleg, ők is dőltek a röhögéstől, én meg csak néztem :)

Mindenki úgy gondolta, hogy rossz ötlet egyedül nekiindulni a városnak péntek este, úgyhogy Stasiek fogta magát és elkísért egy Frantik nevű helyre, ahova hivatalos voltam. Már majdnem hazamentem, negyedórán át kerengtem abban a labirintusban, amikor végre belebotlottam a török srácba. Megintcsak főleg lengyelekkel beszélgettem, valahogy ez a sors vagy nem tudom :) Elmesélték, hogy mielőtt elindultak, ketten megittak egy liter vodkát(!), meg már a sokadik sörnél tartanak, és még eléggé normálisan néztek ki! Gondolom ez ma már nem áll rájuk... :D
A tánci része már nem volt olyan szórakoztató, egy teremben tuc-tuc ment, amit sokan borzasztóan élveztek :S a másikban meg hip-hop vagy ilyesmi. Szóval az még mindig jobb, úgyhogy átcsábítottam pár embert, de sokkal jobb ott se lett, úgy éreztem ott mintha szardíniásdobozban lettem volna. Végül elég hamar leléptem, velem jött az egyik spanyol srác is, Jorge, aki mint végül kiderült, szintén a Kapitolban lakik. Mondjuk nem vagyok benne teljesen biztos, hogy nem csak azért jött-e el a buliból, hogy ne kelljen egyedül mennem haza...

(Az első kép olyan, mintha nagyon multikulti lenne, pedig csak ketten nem vagyunk lengyelek, a második képen viszont a kelet-európai összetartás iskolapéldáját lehet megfigyelni.)