welcome party

Tegnap délután erasmusos találkozó volt, ahol végre találkoztam lengyeleken kívül más nemzetiségűvel is. Bemutatkoztunk meg stb, aztán néhányan elmentek kocsmázni, én meg visszajöttem a koliba, mert beszélni akartam a kolisokkal is.
Mateusz kitalálta, hogy menjünk fel a Kościuszko-halomra, ami kicsit olyasmi mint nálunk a Gellért-hegy, de rajtam kívül senkinek nem volt kedve hozzá, úgyhogy kitalálták hogy inkább görkoriznak, engem meg csúnyán itthagytak :(
Meglátogattam Stasiekéket, akik épp meccsnézésre indultak, úgyhogy velük tartottam, gondoltam egy félórát velül leszek, aztán elindulok az erasmusos welcome partira. Ebből az lett, hogy visszajöttünk a koliba és végignéztük a meccset, bár nagyrészt nem annyira a meccsre koncentráltunk. Bence, az otthoni lengyeltanárom mondta, hogy majd mutassam meg a lengyel-magyar szótárban a szitkozódásokat a lengyeleknek, mert azt az ő lengyel ismerősei is nagyon viccesnek találták, és tényleg, ők is dőltek a röhögéstől, én meg csak néztem :)

Mindenki úgy gondolta, hogy rossz ötlet egyedül nekiindulni a városnak péntek este, úgyhogy Stasiek fogta magát és elkísért egy Frantik nevű helyre, ahova hivatalos voltam. Már majdnem hazamentem, negyedórán át kerengtem abban a labirintusban, amikor végre belebotlottam a török srácba. Megintcsak főleg lengyelekkel beszélgettem, valahogy ez a sors vagy nem tudom :) Elmesélték, hogy mielőtt elindultak, ketten megittak egy liter vodkát(!), meg már a sokadik sörnél tartanak, és még eléggé normálisan néztek ki! Gondolom ez ma már nem áll rájuk... :D
A tánci része már nem volt olyan szórakoztató, egy teremben tuc-tuc ment, amit sokan borzasztóan élveztek :S a másikban meg hip-hop vagy ilyesmi. Szóval az még mindig jobb, úgyhogy átcsábítottam pár embert, de sokkal jobb ott se lett, úgy éreztem ott mintha szardíniásdobozban lettem volna. Végül elég hamar leléptem, velem jött az egyik spanyol srác is, Jorge, aki mint végül kiderült, szintén a Kapitolban lakik. Mondjuk nem vagyok benne teljesen biztos, hogy nem csak azért jött-e el a buliból, hogy ne kelljen egyedül mennem haza...

(Az első kép olyan, mintha nagyon multikulti lenne, pedig csak ketten nem vagyunk lengyelek, a második képen viszont a kelet-európai összetartás iskolapéldáját lehet megfigyelni.)