Vasárnap találkoztam Marysiával, beszélgettem vele erről-arról, és aztán egyébként magyarokkal is! És nem hülye magyarokkal, hanem aranyosakkal! :)) Nagyon jó messze az otthontól ismerősökkel találkozni, olyan megnyugtató.
De aztán belegondoltam, hogy nem nagyon valószínű, hogy fogom még látni Marysiát, vagy Madziát, Pawelt... és ez szomorú, megkedveltem őket nagyon.

A suliban kaptunk egy új tanárt, nem tudom miért, lehet hogy csak helyettesített, aztán kiderült hogy Budapestről jöttem, megjegyezte hogy szép város. Aztán mikor mondtam hogy Do widzenia, úgy válaszolt hogy Viszontlátásra :))
Ma korán keltem, tanultam (!), aztán rajzolgattam a suliban és dumcsiztam az aranyos tanár bácsival. Kicsit megtanultam ArcGISezni, jövő héten már zh-t írok, az elsőt itt az AGH-n.
Ebéd után idejött és megnézte az "AGH city-met" Laura, Natalia és Vicente, és tök jól elmókáztunk a fűben, napsütésben, mint a gyerekek. :)

Gyorsan megy az idő...
Tegnap kimentem a Maly Rynekre, ahol az Esztenás adott koncertet, aztán néhányan elkezdtünk moldvaizni. Szerintem spontán jött, jó érzés volt nagyon több hónap után... Aztán a srác akivel táncoltam, megkérdezte, értek-e magyarul :) Sőt beszélek is folyékonyan. Ma megyek valami előadásra, aztán este táncházba, és majd találkozom Marysiával, mondta hogy Krakkóban van :)))No itt meg egy lengyel tánccsoport mutatja be, mit tud.

Ez meg csak úgy. Lila tulipánok a Planty-n.

Képek erről-arról

Először a Różowy Słoń nevezetű kajálda belsőtere. Vicces meg minden, még olcsó is, de nem a legjobb a kaja.
Következik néhány kép a tegnapi összeröffenésről. Tudom hogy a rólam készült kép nem a legelőnyösebb, de legalább mókás :)

Hét

Hétfőn Nemzetközi nap volt az egyetemen, ezért Maciek rámparancsolt, hogy készüljek, úgyhogy tartottam előadást és énekeltem is, nem tudom, talán nem olyan nagy sikerrel, de azért én elégedett voltam magammal, kaptam AGH-s bögrét is :)
Este tandemeztünk, ezúttal nem volt nagy szám, az egyik finn lánnyal elkezdtünk közös szavakat keresni, találtunk is (azt hiszem): nyíl= nuoli. Szerintem hasonlít...

Másnap az AGH fúvószenekara játszott a Studióban, úgyhogy kitaláltuk hogy lenézünk, aztán végül jött Vincent, Joan, Jorge, meg az 15. emelet java :) Hű de milyen volt, Tomasz megkérdezte, hogy van az magyarul hogy Egészségedre, és amikor Maly, aki Kaska egyik legjobb barátja, szintén elkezdte ismételgetni hogy megtanulja, Kaska hátrafordult és elkezdett fejeket vágni... ugyan csak viccből, de tényleg tök féltékeny az összes fiúra. Hát elég kemény. A lengyelek amellett hogy baromi aranyosak tudnak lenni, néha utálják az idegeneket, meg egyszerűen azokat, akik különböznek tőlük.

Szerdán Jugival meg a finn lánnyal kajáltam (még mindig nem tudom a nevét...), este meg lecsekkoltuk a grúz kajálót Mateusszal, hogy még mindig jó-e, és azt kell hogy mondjam, hogy hmmmm :)
Tegnap volt a magyar napok megnyitója, úgyhogy elmentem a magyar tanszékre, majd holnap meg vasárnap is lesznek jó kis programok. Viszont ma némi összeülés lesz itt a szomszédban, aztán szerintem megyünk a Rynekre. Ááá hogy utálok olyanokkal beszélgetni, akik jól nyomják az angolt... Különösen rossz azokkal, akiknek anyanyelvük, pláne ha nem angol angol, hanem amerikai...

hú jaj az tök jó volt, mikor ajándékot akartam venni, és Mateusszal elmentem a Posztócsarnokba nézelődni. Mostanában sokat beszéltem buzikról, úgyhogy Mateusz nézelődés közben odaszólt, hogy nézd ott egy meleg srác, mire odafordultam, felkiáltottam hogy "ááá Tommaso!!" mert felismertem benne egy kedves távoli olasz ismerőst... csak olyan vicces. Mondjuk láttam már róla kifestett-miniszoknyás-műmelles képeket...

Varsó

Múlt hétvégén meglátogattam Piroskát Varsóban. Ő az, akit a pesti Lengyel Intézet kurzusán ismertem meg, és aztán 1 hónapja eljött hozzám Krakkóba.
Pénteken éjfél előtt értem Varsóba, Piroska kijött elém, és mivel még volt időnk a buszig, körbesétáltuk az általa csak Sztálinbildingnek nevezett óriásépületet. Sztálin adománya volt ez a 30 vagy hány emeletes szörnyűség a lengyel testvérnépnek. Na de éjjel, kivilágítva azért egész szépecske.
Fél 1-re értünk a koliba, elkezdtünk nézni egy filmet, aztán szépen be is aludtunk, úgyhogy a lengyel mávnak köszönhetően az első nap teljesen cselekvésmentesre sikerült.
Másnap Piroskával és Matyival, aki 1 emelettel lejjebb lakik, és szintén CEEPUSos, városnézésre indultunk az esőben. Indításként beültünk egy kávézóba, onnan néztük a szürke esőfüggönyt, és próbáltuk ébresztgetni magunkat. Aztán nekivágtunk. Hát elsőre elég kiábrándító volt, épp a semmi közepén sétáltunk, legalábbis egészen úgy éreztem, amikor Piroska azt mondta, hogy ez a város népszerű sétálóutcája, az egyik központja a városnak... hm. De aztán eljutottunk az óvárosba, meg az újvárosba, ami nagyon-nagyon szép, még esőben is. Mondjuk sajnos több időt töltöttünk kajálással vagy kávézóban ücsörgéssel, mint nézelődéssel, nem volt szerencsénk.
Este találkoztunk Piotrral, Karollal, Ciróval, és még nem tudom kivel, akikkel beültünk egy helyre, végülis ennyit a varsói bulizásról, de fáradt voltam már a végére. Piroska azért Piotrral elment egy tuti jacuzzis-sötétszobás-homo helyre, ami elég jól hangzik... na azóta szeretnék megnézni egy rendes buzibárt, ami nem a Kitsch.
Vasárnap már szép időnk volt, fogjuk rá, úgyhogy megnéztünk mindent, amit lehetett, Varsó tüdejét például a pávákkal, meg a varsói felkelés sok-sok emlékét. Hihetetlen, hogy ami ma Varsóban látható, az az utóbbi 60 évben épült fel, az egész város... Nagyon tetszett ez a hétvége is, és meglepett Varsó, mert sokkal jobb hely, mint amilyenre előzőleg számítottam. Bár azt hiszem, ahhoz hogy az ember megszeresse, 2 nap nem elég, sok idő kell hozzá, de valószínű, ha ez a hétvége egy hosszú varsói tartózkodás kezdete lenne, jó úton járnék ahhoz hogy megszeressem...
Hazafelé az utcán elkezdtek játszani egy Kreisler dalt, azt hiszem a Liebesfreud-ot.

Karaoke újra! :) Kedd este, erasmusosokkal. Nagyon jól indult, Vicentével találkoztam, aztán befutott Can, Mateusz, Emanuele és Tommaso is. Vicentével elénekeltük a La Bambát, bemelegítésnek (asszem ez már hagyománynak tekinthető), aztán kértem még egy dalt, és 2 órán át vártam nagyjából. Folyamatosan lengyel zenéket játszottak, úgyhogy azokat énekeltük, ami gyakorlásnak sem utolsó, de aztán meguntam, mert ez bunkóság.
Tegnap megint rajzoltam 3D-t, legújabban animációt csinálok, tök izgi ez is!
Aztán délután volt egy meghívásunk egy éneklős estére megint, kicsit karaoke-szerű de nem pont az. Lengyelesekkel akartunk menni, de mindenki lemondta, és megint csak ketten tettük tiszteletünket Vicentével, nagyon vicces volt, aztán elénekeltem a Gyöngyhajú lányt, ezért kaptam egy sört, úgyhogy mondhatjuk hogy megérte :)
És ennyi, ma utazom Varsóba :))) hurráá

(Hétfőn elvileg Nemzetközi nap, amire készülnöm kéne, aztán még aznap lengyel vizsga... :S

És nagyon fonti: kedden megszületett unokaöcsém, a második számú, Varga Ágoston Györk :)
Ezúton is sok boldogságot neki!!

A tegnapi napom is úgy ment el, hogy észre se vettem. Bementem suliba, elég mókás a térinfó, én azért vettem fel, mert gondoltam megtanulok Geomédiázni, de alig van Geomédia, inkább Idrisi... mondjuk azt szeretem, csak így lengyelül kissé nehéz, mindent külön el kell nekem magyarázni. Azt se tudom hogy lesz számonkérés, zh, vagy beadandó, bár úgy emlékszem a csajszi azt mondta, hogy 2 beadandó lesz... Aztán főzőcskéztem, irány a lengyel, aztán ott kitaláltuk néhányan, hogy elmegyünk a nyelvi klubba, a Tandembe, aminek az a lényege, hogy van egy csomó asztal, és ki van címkézve, hogy melyiknél milyen nyelven lehet beszélni. Vicentével találkoztam, leültünk nagyképűen a lengyel asztalhoz :) aztán hol a lengyelt, hol az angolt gyakoroltuk, de borzasztóan fárasztó volt folyton odakoncentrálni a hülye ragozásokra.
Később megérkezett Bastian és Natalia, és olyan jó volt látni, hogy másnak is 10 percig tart, amíg kinyög egy egyszerű mondatot :))
Megint túlságosan intellektuális beszélgetésbe kezdtünk, amihez az én angoltudásom azt hiszem, kissé kevés, aztán úgy döntöttek a többiek, hogy továbbállnak valami zenés helyre. Engem meg elkezdtek cikizni amikor azt mondtam, hogy hazamennék, szóval a becsületem forgott kockán, úgyhogy végül úgy döntöttem, megyek én is. Új hely, nem túl jó: Goraczka.
Egyszer csak megjelent egy hapi kongával, és elkezdte verni a ritmust a zenére, iszonyat jó volt :)

Kontrolerzy :))

Pénteken megnéztük a koliban a Kontrollt. Végül nem derült ki, hogy tetszett-e igazán az embereknek, de Stasio nem aludt el rajta, ez ritka, meg nemegyszer nevetett is rajta, Mateusz meg már többször látta mint én :O

Tegnap írt Natalia, hogy mennek grillezni, ha ráérek, menjek velük, mert móka. Iszonyat hideg volt, be is depiztem tegnap, szóval semmi kedvem nem volt, meg még Macieknek is kellett írnom megint, hogy na most akkor hatodszorra is meggondoltam magam, és mégsem megyek a villamosbulira. De hát Natalia ígérte nekem Madziát... szóval irány a grill!
Kimentünk az Agrártudományi Egyetem kampuszára, Nataliával, Kristiannal és Gosiával, találkoztam a többi agrártudóssal, aztán iszogattunk házivodkát, ettünk kolbit, meg dumáltunk, és nagyokat tapsoltak ezek az édes emberek, amikor sikerült kinyögnöm egy mondatot lengyelül... :)) sikerélmény :)

Elkaptam még az óvárosba menő utolsó buszt, aztán összefutottam Mateusszal, és elmentünk a Piekny piesbe-Carpe Diembe (egy épületben van a kettő, szóval ki-be kolbászoltunk attól függően, hol milyen zene volt), és közben írtam Macieknek is, hogy fussunk össze a villamosbuli után, úgyhogy kérdeztem hol vannak. Csak az a baj ezekkel a krakkói klubokkal, hogy mind a föld alatt vannak, szóval nemigen van térerő...
Na jó, szóval végül sikerült beszélnünk, de csak telefonon, pedig épp mindketten a Ryneken voltunk :) kiderült, hogy ők is jártak egy halom helyen, csak épp pont nem ugyanott, ahol mi... meg aztán nehéz a helyzet szombat esténként, mert minden hely totálisan tele van. Benéztünk még a Społembe (rájöttem mi az: egy szocreál klub, valami komm. bolt neve volt, és szerintem én már régebben láttam olyan poharat vagy tányért, amire rá volt írva hogy Społem), maradtunk vagy 10 percet, aztán szépen leléptünk alukálni.
Reggel látom hogy írt Maciek, úgy hajnali 4kor, hogy ők épp a Wawelnél ülnek és szörpöt iszogatnak...

Ma megnéztem Zakrzóweket (tuti nem írtam helyesen), egy bányató Krakkó déli részén, de valami gyönyörű... aztán jöttem vissza, láttam iylen feliratokat hogy : a zöld Zakrzówekért, szóval azt hiszem, be fogják építeni a környékét :(

Friends will be friends...

Ó de jót énekeltem tegnap! :)

De előbb a szerda: este lengyel tanfolyam, ami egyrészt rossz, mert pont este, amikor jobb dolgot is el tudnék képzelni... másrészt viszont jó, mert rendszert csináltunk belőle, hogy összeülünk szerda esténként a tanfolyam után. Úgyhogy 5en, Natalia, Kristina, Bastian, Vicente meg én beültünk a Bunkierbe, és egy ideig nagyon szórakoztató is volt, amíg Bastian el nem kezdett politizálni. És ez még nem is lett volna baj, ha a többiek nem tartják érdekesnek... Végülis túléltem, és Bastian is rájött, hogy nem a kedvenc beszélgetési témám az iraki háború, meg a demokrácia alapjai, így aztán átmentünk a Piękny piesbe (gyönyörű kutya :)), ahol találkoztunk Elizával, és a Jagellós barátaikkal, köztük egy német lánnyal, akivel magyarul beszélgettem :)
Elizával mindig kitalálunk valami extrát, most például azt, hogy elmegyünk május végén windsurfözni, mert hogy ez életünk egyetlen lehetősége, meg bla-bla... :) Meglátjuk mi lesz belőle...
Úgy éjfél után mindenki elszállingózott, de Vicentével mi egy irányba mentünk, úgyhogy benéztünk a Vinyl Klubba is, ahol szintén Erasmus-est volt, tele volt a hely franciával és spanyollal, más nemzetiségű szerintem nem is volt. Csocsóztunk egy kicsit, aztán 3 fele értem haza. A spanyol srácok tényleg elég udvariasak, nincs olyan, hogy egyedül kell hazamennem, ha van a társaságban egy spanyol :)
Csütörtökön nagyon élveztem a sulit, pedig majdnem belustultam. Egy ösvényt rajzoltam, fákkal és lámpaoszlopokkal, tök izgi!
Este pedig kitaláltam, hogy előbb elmegyek az El Solba, ahol spanyol karaoke-est volt, aztán a Franticba, ahol pedig erasmusos buli. Ittam néhány sört, aztán Maciek hívott, hogy menjek grillezni, mert itt sütögetik a husit a kolim előtt :) végül Kaskáékkal elmentünk, ittunk egy sört és ücsörögtünk egy parkban, gyönyörű idő volt, aztán irány az El Sol, fiesta!!
Az elején azért tetszett nagyon, mert vicces volt, ahogy az emberek bénáztak :) aztán táncoltam, nevettem Macieken, aki kicsit be volt állva, bár rajta nem nagyon látszik, csak az tűnt fel, hogy máskor mindig sokat beszél, most inkább csak hallgatott meg röhögött.
Aztán énekeltem, és olyan jóó volt... a legjobb az volt, amikor kértem Manát, egy spanyol hapsi volt a DJ, és mondta hogy énekeljem az En el muelle de San Blast, mert az 'piękna piosenka' :) meg gondoltam, végre eljött az én időm, úgyse ismeri senki :) énekeltünk, és a végén duetteztem egy spanyol sráccal, nagyon vicces volt.
Ja, és itt mindenki ismeri a Gyöngyhajú lányt. Úgyhogy szépen beraktuk, de lengyel volt hozzá a szöveg :( morci voltam, mert nem tudom kívülről a szövegét magyarul, idióta egy szövege van annak a dalnak, sose fogom megjegyezni. Aztán kidobtak minket, 4 fele értem haza.

Mára semmi terv nincs, néhányan együtt zapiekankáztunk, aztán filmet nézünk és szolidarítunk Stasióval, aki beteg :(
Holnap pedig irány a villamosbuli!! :)

Mostanában jó pár ismerősöm járt Budapesten. És mindenki azt mondta, hogy teljesen beleszerelmesedtek az Én városomba... és olyankor büszke vagyok, és közben rámtör a honvágy.

Szerdán összeültünk páran a lengyelcsoportból, és beszélgettünk egyet. II. János Pálra akartunk emlékezni, de az emlékezést elmosta az eső. Mint mindent mostanában. De azért kiderült, hogy a dán nyelvtörők nagyon viccesek, meg hogy a spanyol srác, Vicente (igaziból van aki Vicenzónak, van aki Vincentnek hívja, senki nem hívja Vicentének) egész jó fej, viszont annyira büszke a nemzetiségére, hogy én ilyet még nem láttam...
Csütörtökön néhány kolissal elmentünk futni, aztán próbáltunk videózni, és csúnyán bealudtam rajta :(
Másnap megismertem néhány új emberkét a Lubudububan, és megjelent néhány régi arc is. És utólag persze kiderült, hogy több ismerős ott volt, csak annyira népszerű az a hely, hogy mindig rengetegen vannak, és nehéz összefutni barátokkal.
Szombaton a buli fáradalmait pihentem ki, és épp aludni akartam menni, amikor láttam, hogy írt Maciek, vmikor jó pár órával korábban, hogy otthon vagyok-e. Írtam neki éjfél körül, hogy igen, és kérdeztem, miért járt a Kapitolban. Erre mondta, hogy még mindig itt van, mert lent buliznak a -1.-n, úgyhogy csatlakozzak :) végülis miért ne, amióta itt vagyok, kolibuliban gyakorlatilag még nem voltam, és hát egészen mókás volt :) Folyt a sör mindenütt :)
Á, és vasárnap voltam bolhapiacon, és tényleg, ahogy az útikönyv is írja, lehet kapni náci jelvényeket meg érmeket, meg egy csomó izgi régi cuccot, néhány hangszert is. Ez a Jorge olyan hülye :) azt mondta, hogy eddig még sose sikerült eljutnia arra a piacra, pedig többször próbálkozott, de mire odaért, mindig bezárt :D
Tegnap "csocsóverseny" volt, összejöttünk 6an, ebből csak 2en erasmusosok :) de azért elvoltunk. Wroclawban egyszer Jorgéval mókáztunk, és azt mondtam rá, hogy selfish, amit ő shellfish-nek értett, aztán tegnap meglepetésként betettem neki háttérnek a gépére egy halas-kagylós képet, mivel ő egy shellfish. Gondolom örült neki, bár nem tudhatom :)

Ma reggel elmentem futni, és egy hapi futás közben elkezdett faggatni. Büszke voltam magamra, pedig rosszul ment, de legalább rávettem magam, hogy reggel fussak, ez egészen elképesztő.
Most biliárdoztunk Jorgéval és Mitóval, sajnos még mindig erősen rámfér a gyakorlás... aztán a liftben dumáltam egy kameruni arccal, jó fej bár bosszantott hogy sokkal jobban beszél lengyelül mint én, pedig ugyanakkor kezdte... >:(